A Magyar Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása megváltozott a lázcsillapítással kapcsolatban. Eszerint a láz nem káros, sőt segíti a szervezetet a kórokozó legyőzésében. A lázgörcs oka sem a maga a láz, hanem a mögötte zajló kórélettani folyamatok, azaz a fertőzések indukálta gyulladásos reakció. Az új állásfoglalás szerint a lázgörcs kezelésében, illetve megelőzésében nincs is helye a lázcsillapításnak. A lázcsillapítás csak közérzetjavító szempontból indokolt, akkor is elsősorban gyógyszeresen.

Nem vagyok túl öreg, de ez a alatt az egészségügyben aktívan eltöltött hét év alatt is sok – korábban ténynek hitt és hirdetett –  orvosi állásfoglalást módosítottak. Emiatt (részben a gyógyszeripari/egészségipari lobbi miatt is) szkeptikusan olvasok “tudományos” cikkeket, még a hirdetésekkel kevésbé marketingelt folyóiratban közölteket is, inkább igyekszem külföldi álláspontokat is megismerni. Az osztrákoknál például még nincs teljes egyetértés, bár a lázgörcs kezeléséből már kivették a láz korai, erőteljes csökkentésének ajánlását. Az angoloknál, az USA-ban viszont egyértelműen elvetik a fizikális hűtést, mint lázcsillapítási módszert. Őszintén szólva, joggal – “gyerekkínzásnak” minősítik. A hollandok most készülnek módosítani a protokollt.

Van végre világos állásfoglalás a gyerekeknél alkalmazható gyógyszerekkel kapcsolatban is. Az aszpirin tartalmú gyógyszerek (rengeteg van!!!) 10 éves kor alatt TILOS adni, ugyanis vírusfertőzésekben (amilyen a gyerekek légúti fertőzéseinek nagy része is)életveszélyes májelégtelenséggel járó Reye-szindrómát okozhat. Küzdöttem nem egyszer a gyógyszertárral is, hogy gyereknek ne ajánljon aszpirin tartamú szert. Erre az volt a válasza, hogy a hivatalos OGYI gyógyszerleirata szerint 5 éves kor felett adható. Na bumm. Szegény szülő, most kire hallgasson?  De tovább megyek. A propagált paracetamol hatóanyag terhesség alatti, illetve 1 év kor alatti alkalmazása bizonyítottan növeli az későbbi allergiás betegségek rizikóját. Ez a cikk az angol nyelvű Lancet 2008.számában jelent meg, mely a jelenleg leghitelesebb tudományos folyóiratnak minősül. Az Egészségügyi Közlönyben is megjelent egy bekezdés ezzel kapcsolatban:

“Fizikális lázcsillapítás (hűtőfürdő vagy törzs vagy egész test borogatás) alkalmazható módszer láz esetén (főleg ha a gyógyszeres kezelés nem lehetséges). A didergést azonban kerülni el kell kerülni. (tovább növelheti a testhőmérsékletet) Olyan gyerek esetében, akik a lázcsillapítás ezen módjától félnek, rossz élményként élik meg kerülendő a lázcsillapításnak ezen módja.” 2011.03.29. Eü.közlöny 7.sz. 1313

Ez szokás szerint a magyaros “nesze semmi, fogd meg jól.” Szerintem még nem született olyan gyermek (de felnőtt se), aki szeretné, és jó élményként élné meg a hűtőfürdőt vagy teljes test borogatást, ergo kerülendő. A lényeg a következő. Ne essünk kétségbe, ha a gyerek lázas, mert azt jelenti, hogy szervezete felvette a harcot a kórokozó ellen, azaz immunrendszere reagál a fertőzésre. Étvágytalanság, fejfájás ilyenkor teljesen normális panasz lehet, a lényeg az, hogy folyadékot bőven fogyasszon, csecsemőt gyakran szoptassuk. Ne öltöztessük túl, ne takargassuk be újra és újra, ha magától lelöki a takarót, nehogy túl melegedjen. Ő ösztönösen érzi, mi a jó neki. Ha nagyon nyűgös, sír, láthatóan rossz a közérzete, akkor lehet/kell (tartósan 39 fok felett mindenképpen szükséges) gyógyszert adni, elsősorban ibuprofent tartalmút, vagy kiscsecsemőnek amidazofen kúpot. (aszpirint semmiképpen se!) Legtöbbször reggelre el is múlik, és csak estére tér vissza ismét a láz.

Murphy-törvénye, hogy gyerekünk akkor lázasodik be, ha:

-vége a rendelésnek,

-ha hétvége vagy ünnepnap van

-ha sürgős halaszthatatlan munkánk van

-ha utazni készülünk

-ha a nagymama nem ér rá vigyázni.

Nem kell feltétlenül ügyeletre rohanni az amúgy nyűgös, csak gyógyító anyai ölelésre vágyó gyerekkel. 2-3 napon nem sok minden múlik, ha esetleg ennyivel később látja orvos, és 2-3 nappal később kezdjük – feltétlenül szükséges – az antibiotikumot. Már csak azért sem, hiszen minimum 2-3 napos tünetmentes lappangási idő miatt a kórokozó már napok jelen van és szaporodik, a láz már csak a szervezet védekezési reakciója. A közhiedelemmel ellentétben korai gyógyszeres kezeléssel nem előzhető meg a betegség, hiszen a láz jelentkezésekor már bőszen szaporodik a vírus. Mikor kell azonnal megmutatni a gyereket? Figyelmeztető jelek: 1 hónapnál fiatalabb csecsemő 37 fok feletti hőmérséklete, nagy mennyiségű hányás, folyamatosan nagy mennyiségű hasmenés, itathatatlanság (kiszáradás jelei), szokatlan véraláfutásszerű, szaporodó foltok a lábszárán, nagyfokú bágyadtság, apátia (csecsemő nem sír, csak nyöszörög, nem reagál az érintésre, nem néz ránk). Ezek meglehetősen ritkán fordulnak elő szerencsére. Önmagában 39 fok feletti láz nem jelent feltétlenül komolyabb betegséget, bár való igaz, hogy borzasztóan elesetté teszik a gyereket.

A külföldi akár angolszász, vagy skandináv protokoll is ezt mondja, 3 napon túli láz esetén kapnak időpontot orvosi vizsgálatra, ha a fenti tünetek nem állnak fenn. A háziorvoshoz is 2-3 napos előjegyzés van. Gyermekorvos pedig csak kórházban van. Bármennyire is panaszkodunk a magyar ellátásra, az alapellátás tekintetében messze jobbak a lehetőségek…egyenlőre. De ez már egy másik téma.

A november-decemberi időszak megviselt bennünket alaposan. Valami agresszív vírussal indult, és bakteriális szövődmény lett a vége. A család valamennyi tagja megkapta – még a látogatóba érkező nagymama is- gennyes arcüreg felnőttnél bronchitissel, óvodásnál gennyes fülgyulladással. Novemberben 1,5 napot volt óvodában, ami elegendő volt a vírus begyűjtésére, és mivel akkor még általános állapota jó volt, a kicsi védelme miatt anyukám elvitte “telelni”. 2 nap múlva a mama aggódva telefonált: a füle fáj, és nem hall rendesen.( Addigra már nekem is, apjának is tünetei voltak.)Először azt hittem, kisfiam alkalmi süket, vagy nem figyel, végül már az ajándék lego ígéretére sem reagált, ami gyakorlatilag 100%-os bizonyítéka a halláscsökkenésnek, minden egyéb vizsgálat csak megerősítette. Az éjszakai láz, és az ijesztő fültükri kép miatt reggel irány a fül-orr-gégészet. Előtte megbeszéltük a már majdnem 5 évessel, hogy mi is fog történni. Én semmi jóra nem számítottam, de kisfiam ügyes volt a vizsgálat alatt, még a fejét sem kellett fogni. A tympanometria (dobüregi nyomásmérés) szerint maradt némi levegő a középfülben, kvázi a váladék nem töltötte ki teljesen. A doktor bácsi megerősítette, amiért én folyamatosan veszekszem vele: ha ügyesen fújja az orrát, nem kell felszúrni a fülét. Az egyik legnehezebb szülői feladat megtanítani, és kellően gyakran rávenni csemeténket, hogy alaposan kifújja az orrát. Az orrcseppek, orrspray-k csak üres orrjáratban érnek valamit. A porszívós orrszívást kisebb korban is kevesen kerülhetjük el. Egy óvodásnál az orrfújás már olyan, mint az önálló öltözködés. Meg kell tanulni, és erőltetni kell. Mire készítsük fel fülvizsgálat előtt? Miért is eleengedhetetlen az orrfújás?

Őszintének kell lenni hozzá, hiszen a fájdalom elmúlik, de a szülői bizalom jóval hosszabb idő múlva áll vissza. A fül vizsgálata kellemetlen lehet, és arra is fel kell készíteni a gyereket, hogy rövid ideig esetleg fájni is fog – különösen, ha amúgy is fájdalmas a füle, vagy esetleg fel kell szúrni. Érdemes elmondani, hogy a néhány másodpercig tartó fájdalom még mindig jobb, mint éjszakánként órákig tartó sírás és szenvedés. (A későbbiek során viszont nem korrekt dolog orvosi beavatkozással ijesztgetni a rosszalkodó gyereket.) Ha valóban gennyes váladék feszíti dobhártyát, akkor pillanatok múlva kiürül a váladék, és megkönnyebbül.

A dobüregi nyomásmérés során kiderül: a dobüregekben gyakorlatilag nincs levegő, és negatív nyomás mérhető. (Ez a vizsgálat csak annyiban kellemetlen, hogy egy füldugót helyeznek a hallójáratba, és fél percig nem szabad beszélni.) A levegő helyét serosus (tiszta) vagy purulens (gennyes) váladék foglalja el. Ha régebb óta fennáll a folyamat, a kvázi vákuuum miatt a dobhártya behúzódik  és megvastagszik. Oka a következő. A középfül, melyben a hallócsontocsák találhatók, a fülkürtön keresztül levegőzik. A fülkürt nyílása pedig az orrüregben van, az orrkagylók alatt, nátha idején az orrüreg nyálkahártyája megvastagszik (egyébként  allergiás megbetegedés, vagy száraz levegő esetén is), és elzárja a nyílást, így a nyomás kiegyenlítődése elmarad, a dobüregben lévő levegő eltűnik. A gennyes orrváladék miatt baktériumok jutnak a középfülbe fülkürtön át, és hirtelen alakul ki (főleg gyerekeknél), nagy fájdalommal, lázzal kísért halláscsökkenés, vagy  lassan fájdalom nélkül fokozatosan tapasztaljuk hallásunk megváltozását.

Orvosként elég nehéz ezt kimondani, de tény. Az orvostudomány az egyszerű náthát nem képes meggyógyítani. Egészen egyszerűen azért, mert vírus okozza, melyet egy megfázás során, a lehűlt, kiszáradt, védtelen nyálkahártya nem képes azonnal ártalmatlanítani. Olyan gyógyszer végleg nincs, amitől 2 nap múlva elmúlik – pedig ez mindennapos kérés/követelés a háziorvosi rendelőkben. A vírus infekciókban antibiotikum nem csak felesleges, de káros is. Anatómiai oka van annak, hogy felnőttek jóval ritkábban alakul ki gennyes otitis: a fülkürt lefutása gyerekeknél kevésbé meredek – szinte vízszintes, mely megnehezíti az átszellőzését- , és az a tény, hogy általában egy felnőttkorra megtanulunk orrot fújni.  A közösségtől való távolmaradás, pihenés, immunrendszer erősítése orrváladék eltávolítása lehet a megelőzés eszköze – felnőttként is. Nemcsak a közösség védelmét szolgáljuk ezzel, hanem önmagunkét is, hiszen egy legyengült, náthás állapotban sokkal esendőbbek vagyunk egyéb agresszívabb kórokozókkal szemben.

Fiam már középsős lesz, de sem a korábbi, sem a mostani óvodában nem lett bárányhimlős, pedig még a rendelőmbe is rendszeresen bejárt. Tekintve, hogy az őszi-téli időszakban viszont jellemző a bárányhimlős esetek halmozódása, és ráadásul a kistesót is októberre várjuk, a védőoltás beadása mellett döntöttem. Emlékszem lassan 32 éve ( hú, de régen volt) a húgom is késő ősszel érkezett, én épp beteg voltam, ezért nem engedtek be a kórházba látogatóba sem, kint kellett rostokolnom egyedül a Trabantban. Emlékszem sötét volt, és bámultam a teliholdat. A szüleim aztán otthon sem engedtek az  újszülött húgom közelébe, kiküldtek a szobámból, ahol a jó melegben mindketten az új – eddigi nyugodt egyke életemet teljesen felborító – jövevény fürdetésénél szorgoskodtak. Én a konyhában a piros-fehér kockás asztalterítő rojtjait fonogattam. Nem hiszem persze, hogy ez befolyásolta volna testvéri viszonyunkat, az azonban bizonyos, hogy ilyen emlékeim maradtak az első közös napokról.

A primer (elsődleges) betegség az első hólyagok és a  láz megjelenése előtt már 24-48 órával fertőző, meglehetősen intenzív vírusszaporodásnak köszönhetően, ugyanis ilyenkor a légutak nyálkahártyájában szaporodik a vírus, így akár a gyermek játékaival is átvihető, úgy is ha a beteg gyermekkel személyes kontaktus nem is történt. A bárányhimlő többségében egészséges egyéneknél nem jár súlyos tünetekkel, bár találkoztam olyan fiatal felnőttel, akit a magas láz és lassan múló erős viszketés nagyon megviselt. A szövődmények legtöbbje a bőrön át, a hólyagokon keresztül bejutó gennykeltőktől származik, a felülfertőződés azonban megfelelő kézmosással, hűvösebb vízzel való zuhanyozással megelőzhető. (azért szoktam kissé hűvösebb vizet, és fürdés helyett inkább zuhanyozást javasolni, hogy megakadályozzuk  a bőr kiszáradását, ami a viszketést tovább fokozhatja) A viszketés miatt mindig kérnek a szülők rázókeverékeket, pedig a hólyagokra kenve elősegítik a baktériumok megtelepedését, nehezítik a bőr és a hólyagalap tisztán tartását. Szerencsére, ha sikeresen megelőzzük a felülfertőződést, a hólyagok minden kezelés nélkül hegmentesen gyógyulnak, az arcon sem marad nyoma, bár valóban iszonyú ilyesztő tud lenni. Különösen ekcéma, veleszületett bőrbetegség esetén merülhetnek fel problémák. (Nincs értelme erőltetni a szobafogságot sem, ha a bárányhimlős gyermek közérzete jó, nem lázas, csak fogékony személyek közé, gyermekközösségbe közé nem szabad vinni.) A fertőzés azonban különösen újszülötteknél, illetve legyengült immunrendszer, koraszülöttség, súlyos szívbetegség esetén jelentős komplikációkkal is járhat. Előfordulhat ilyen esetekben neurológiai szövődmény, mely általában spontán gyógyuló kisagyi gyulladás. Súlyos immunhiányos állapotban lehetnek vesét vagy ízületet megtámadó szövődmények is.

Tény, hogy hiába estünk át a betegségen, ugyanaz a vírus  évtizedek múltán övsömör (herpes zooster) formájában is aktivizálódhat – különösen idősekben és súlyos immungyengeség esetén. Ilyenkor egy-egy idegköteg lefutási területén, mindig féloldalon, akár arcon, háton vagy mellkason jelenhetnek meg a jellegzetes hólyagok. Ezekben az esetekben heves, szinte csillapíthatatlan fájdalom jelentkezik – akár szívinfarktust vagy veseköves rohamot utánozva – jóval a hólyagok megjelenése előtt, megnehezítve ezzel a diagnózis felállítását. Ilyenkor azonban sokkal kevésbé fertőző, hiszen nem a nyálkahártyákban szaporodik a vírus, hanem az ideggyökök mentén terjed, ezért csak akkor okozhat megbetegedést – még védtelen személyben is -, ha a frissen megjelent hólyag tartalmával közvetlenül érintkezik a fogékony személy, akkor is csak rövid ideig marad fertőzőképes a hólyagbennék. Az övsömörös bőrterület kezelése hasonló az elsődleges fertőzés esetén leírtakkal, tekintve a nagy fájdalomra rutinszerűen szoktunk antivirális kezelést kezdeni, de tapasztalatok alapján nem igazán rövidíti le sem a fájdalmas időszak hosszát, sem a hólyagok gyógyulását. Ennek oka főleg az, hogy a lappangási idő miatt nem tudjuk elég korán elkezdeni a kezelést, még lehetőleg a vírus szaporodásának korai szakaszában. Furcsán néznének ránk, ha mellkasi fájdalom esetén, vagy veseköves görcsöt utánzó heves fájdalomra vírusellenes szert rendelnénk, mielőtt potenciálisan életveszélyes kórképeket kizárnánk. Tehát a hólyagok megjelenése teszi egyértelművé a kórképet, ilyenkor többnyire szegény nagyszülőktől hosszú hetekre el szokták tiltani az unokákat teljesen feleslegesen. ( 10 hetes terhes voltam idősebb fiammal, és bőrgyógyászat gyakorlaton kértem a professzor asszonyt, hogy tekintettel állapotomra, ne nekem kelljen övsömörben szenvedő betegeket vizsgálni. Kikerekedett a szeme, és alaposan leszúrt, hogy beszáradt pörkkel érkező zoosteres beteget fertőzőnek gondolok.)

Bárányhimlő ellen 9 hónapos kortól olthatók a gyerekek, infektológusok a 1,5-2 éves kort tartják optimálisnak. Szükség van – az új ajánlások alapján is – emlékeztető oltásra minimum 6 hét különbséggel. Tény, hogy így sem jelent az oltás 100%-os védelmet, de amint láttuk a természetes fertőzés sem mindig. A immunrendszer memóriájának érdekessége, hogy azoknál, akik gyakran találkoznak kis dózisokban a vírussal, fertőzött egyéneken keresztül (óvónők, gyermekgondozók, gyerekorvosok) nem alakul ki övsömör, ugyanis emlékeztető oltásként hat a vírussal való ismételt találkozás. Ezért egészséges nagyszülők számára – akik már ugyan nem fogékonyak a bárányhimlőre, de gyengült az immunmemóriájuk miatt övsömörre igen – kifejezetten előnyös lehet a bárányhimlős unoka felügyelete. Tény, hogy megfelelően oltott személy sem védett 100%-ban, de súlyos, kórházi kezelést igénylő szövődményeket nem tapasztaltak esetükben.