Dr. Molnár Helga

Fiam már középsős lesz, de sem a korábbi, sem a mostani óvodában nem lett bárányhimlős, pedig még a rendelőmbe is rendszeresen bejárt. Tekintve, hogy az őszi-téli időszakban viszont jellemző a bárányhimlős esetek halmozódása, és ráadásul a kistesót is októberre várjuk, a védőoltás beadása mellett döntöttem. Emlékszem lassan 32 éve ( hú, de régen volt) a húgom is késő ősszel érkezett, én épp beteg voltam, ezért nem engedtek be a kórházba látogatóba sem, kint kellett rostokolnom egyedül a Trabantban. Emlékszem sötét volt, és bámultam a teliholdat. A szüleim aztán otthon sem engedtek az  újszülött húgom közelébe, kiküldtek a szobámból, ahol a jó melegben mindketten az új – eddigi nyugodt egyke életemet teljesen felborító – jövevény fürdetésénél szorgoskodtak. Én a konyhában a piros-fehér kockás asztalterítő rojtjait fonogattam. Nem hiszem persze, hogy ez befolyásolta volna testvéri viszonyunkat, az azonban bizonyos, hogy ilyen emlékeim maradtak az első közös napokról.

A primer (elsődleges) betegség az első hólyagok és a  láz megjelenése előtt már 24-48 órával fertőző, meglehetősen intenzív vírusszaporodásnak köszönhetően, ugyanis ilyenkor a légutak nyálkahártyájában szaporodik a vírus, így akár a gyermek játékaival is átvihető, úgy is ha a beteg gyermekkel személyes kontaktus nem is történt. A bárányhimlő többségében egészséges egyéneknél nem jár súlyos tünetekkel, bár találkoztam olyan fiatal felnőttel, akit a magas láz és lassan múló erős viszketés nagyon megviselt. A szövődmények legtöbbje a bőrön át, a hólyagokon keresztül bejutó gennykeltőktől származik, a felülfertőződés azonban megfelelő kézmosással, hűvösebb vízzel való zuhanyozással megelőzhető. (azért szoktam kissé hűvösebb vizet, és fürdés helyett inkább zuhanyozást javasolni, hogy megakadályozzuk  a bőr kiszáradását, ami a viszketést tovább fokozhatja) A viszketés miatt mindig kérnek a szülők rázókeverékeket, pedig a hólyagokra kenve elősegítik a baktériumok megtelepedését, nehezítik a bőr és a hólyagalap tisztán tartását. Szerencsére, ha sikeresen megelőzzük a felülfertőződést, a hólyagok minden kezelés nélkül hegmentesen gyógyulnak, az arcon sem marad nyoma, bár valóban iszonyú ilyesztő tud lenni. Különösen ekcéma, veleszületett bőrbetegség esetén merülhetnek fel problémák. (Nincs értelme erőltetni a szobafogságot sem, ha a bárányhimlős gyermek közérzete jó, nem lázas, csak fogékony személyek közé, gyermekközösségbe közé nem szabad vinni.) A fertőzés azonban különösen újszülötteknél, illetve legyengült immunrendszer, koraszülöttség, súlyos szívbetegség esetén jelentős komplikációkkal is járhat. Előfordulhat ilyen esetekben neurológiai szövődmény, mely általában spontán gyógyuló kisagyi gyulladás. Súlyos immunhiányos állapotban lehetnek vesét vagy ízületet megtámadó szövődmények is.

Tény, hogy hiába estünk át a betegségen, ugyanaz a vírus  évtizedek múltán övsömör (herpes zooster) formájában is aktivizálódhat – különösen idősekben és súlyos immungyengeség esetén. Ilyenkor egy-egy idegköteg lefutási területén, mindig féloldalon, akár arcon, háton vagy mellkason jelenhetnek meg a jellegzetes hólyagok. Ezekben az esetekben heves, szinte csillapíthatatlan fájdalom jelentkezik – akár szívinfarktust vagy veseköves rohamot utánozva – jóval a hólyagok megjelenése előtt, megnehezítve ezzel a diagnózis felállítását. Ilyenkor azonban sokkal kevésbé fertőző, hiszen nem a nyálkahártyákban szaporodik a vírus, hanem az ideggyökök mentén terjed, ezért csak akkor okozhat megbetegedést – még védtelen személyben is -, ha a frissen megjelent hólyag tartalmával közvetlenül érintkezik a fogékony személy, akkor is csak rövid ideig marad fertőzőképes a hólyagbennék. Az övsömörös bőrterület kezelése hasonló az elsődleges fertőzés esetén leírtakkal, tekintve a nagy fájdalomra rutinszerűen szoktunk antivirális kezelést kezdeni, de tapasztalatok alapján nem igazán rövidíti le sem a fájdalmas időszak hosszát, sem a hólyagok gyógyulását. Ennek oka főleg az, hogy a lappangási idő miatt nem tudjuk elég korán elkezdeni a kezelést, még lehetőleg a vírus szaporodásának korai szakaszában. Furcsán néznének ránk, ha mellkasi fájdalom esetén, vagy veseköves görcsöt utánzó heves fájdalomra vírusellenes szert rendelnénk, mielőtt potenciálisan életveszélyes kórképeket kizárnánk. Tehát a hólyagok megjelenése teszi egyértelművé a kórképet, ilyenkor többnyire szegény nagyszülőktől hosszú hetekre el szokták tiltani az unokákat teljesen feleslegesen. ( 10 hetes terhes voltam idősebb fiammal, és bőrgyógyászat gyakorlaton kértem a professzor asszonyt, hogy tekintettel állapotomra, ne nekem kelljen övsömörben szenvedő betegeket vizsgálni. Kikerekedett a szeme, és alaposan leszúrt, hogy beszáradt pörkkel érkező zoosteres beteget fertőzőnek gondolok.)

Bárányhimlő ellen 9 hónapos kortól olthatók a gyerekek, infektológusok a 1,5-2 éves kort tartják optimálisnak. Szükség van – az új ajánlások alapján is – emlékeztető oltásra minimum 6 hét különbséggel. Tény, hogy így sem jelent az oltás 100%-os védelmet, de amint láttuk a természetes fertőzés sem mindig. A immunrendszer memóriájának érdekessége, hogy azoknál, akik gyakran találkoznak kis dózisokban a vírussal, fertőzött egyéneken keresztül (óvónők, gyermekgondozók, gyerekorvosok) nem alakul ki övsömör, ugyanis emlékeztető oltásként hat a vírussal való ismételt találkozás. Ezért egészséges nagyszülők számára – akik már ugyan nem fogékonyak a bárányhimlőre, de gyengült az immunmemóriájuk miatt övsömörre igen – kifejezetten előnyös lehet a bárányhimlős unoka felügyelete. Tény, hogy megfelelően oltott személy sem védett 100%-ban, de súlyos, kórházi kezelést igénylő szövődményeket nem tapasztaltak esetükben.