Dr. Molnár Helga

Archívum február, 2013

Döbbenet. Országos hiánycikk a csecsemőknek biztonsággal adagolható D-vitamin csepp. Nincs helyettesítő szer. Egyrészt, mert ez a gyógyszerforma ismereteink szerint jobban hasznosul a szervezetben, olajos forma miatt. A tabletta felszívódása ellenőrizhetetlen, és testsúly szerinti adagolás is bizonytalan. Senki nem tudja mikor lesz újra Vigantol. Senkit nem is érdekel.

És mindenez a tél közepén, vírusfertőzések idején.

Norvég tudósok régóta vizsgálják a D vitamin (helyesebben inkább hormon) szerepét a szervezetben. Tudjuk, hogy bőrben napfény hatására szintetizálódik, szervezetünk által termelt elővitaminból (ez is koleszterin-vázas vegyület he-he-he). Nos tekintve, hogy az északi ország lakóinak igen kevés jut az éltető napfényből, (mi pedig agyon óvjuk magunkat a napfénytől) elvileg D-vitamin hiányban kellene szenvedniük. Pedig csak a bevándorlók szenvednek D-vitamin hiányban, hiszen étkezési szokásaik nem illeszkednek a befogadó ország hagyományaihoz. És megint csak rá kell csodálkoznom a természet önmagától működő – ember által tudatosan nem befolyásolt -nagyszerű rendszerére, a 150 éve még rendkívül szegény norvég-számi nép szinte kizárólag olcsó,   korlátlanul rendelkezésre álló tengeri halat evett, ami a D-vitaminban leggazdagabb élelmiszer – tele olajjal. Na-ná. Ma azért – biztos, ami tuti – D-vitaminnal dúsítják élelmiszereik jelentős részét, hiszen a jólétnek “köszönhetően” a norvég családokban is előtérbe került a gyors éttermi és egyéb félkész kontinentális koszt, mely nem fedezi az északi napfényhiányos népek egyébként is igen magas szükségletét, ráadásul a “jólét” okozta elhízás szintén fokozza a D-vitamin hiányt.

És még egy adalék, mely rendkívül érdekes.

Norvég tudósok összefüggést találtak a D-vitamin ellátottság és a vírusok- többek között az influenza-vírusok – sikeres terjedése és az általuk okozott halálozás mértéke között. A vírus terjedése kifejezettebb a téli időszakban, amikor egyébként is a legalacsonyabb a lakosság D-vitamin ellátottsága. Igen, a vírusok nyáron is jelen vannak és fluktuálnak, de kevésbé  tudnak legyűrni minket. Tapasztalni szoktunk nyáron is halmozódó, influenza-szerű szokatlanul makacs tüneteket, de ezek sokkal kevésbé kiterjedt járványok szoktak lenni, inkább családtagok, közvetlen kontaktusba kerülők között. Érdekes a természet bölcsessége, de hiába vagyunk nyáron sokat a napon, a bőr D-vitamin szintetizáló képességének van egy felső határa, a napozással nem tudjuk a D-vitamint túl adagolni. Nem lehet egy nyaralás alatt egész évre való mennyiséget elraktározni.

 Szóval a D-vitamin hasznos lehet az “ember-vírus küzdelemben” is – a zsebkendő és táppénz mellett. Gyerekeknek és felnőtteknek is érdemes D-vitamint adni rendszeresen. Erről a szakmán belül tudományos állásfoglalás is született, megemelt adagokkal, bár ezt az állami hatóságok nem követik. Hogyan is kellene adagolni a gyakorlatban? Nehéz kérdés, hiszen táplálékkal itthon – szerintem – szinte lehetetlen megfelelő mennyiséget bevinni. (tengeri halak, tojás) Olajos formában lenne hatékonyabb, hiszen koleszterin-vázas vegyületek a “zsírt” szeretik, étkezés után jobban felszívódik. Néhány terméken más mértékegységben adnak meg, 1 NE az 0,025 µg-nak fel meg, azaz egy felnőtt adagja 2000 NE (50 µg). (A csukamáj-olaj (tőkehal) rendkívül jó D-vitamin forrás, de borzalmas, fertelmes az íze. Gyerekekkel esélytelen lenyeletni, bár lehet, hogy létezik finomított formában, bár ezekkel a termékekkel az a baj, hogy a táplálékkiegészítők csak “bejelentésre” kötelezettek, és nem tudni pontosan miben, mi és mennyi van. )

A D-vitamin ellentétben a valódi vitaminok nagy részével, ez a vegyület felhalmozódhat és emiatt okozhat mellékhatást. A biztosan bevihető egyszeri dózis felső határa 1500 NE, felnőtteknél 3000 NE. Van irodalma a bólusként (50 000 NE) adott extra nagy dózisokról, de gyerekeknél biztosan nem próbálnám.

Biztonságosan bevihető napi adagok:

Csecsemőknek 600-1000 NE

Kisgyerekeknek (1-6 év) 400-1000 NE,

Gyerekeknek (6-18 év között) 1000-1500 NE,

Egészséges felnőtteknek 1500-2000 NE,

Hölgyeknek menopauza után, túlsúlyos felnőtteknek 2500-3000 NE.

Végül még egy elgondolkodtató adat. A kutatók szerint a megfelelő D-vitamin ellátottság minimum 2-3 évvel hosszabbítaná meg a lakosság átlagos élettartamát. Miért csodálkozunktehát, hogy a döntéshozók nem mozdulnak?

Végre, végre, végre. Megjelent egy tanulmány BMJ 2013 januári számában, nagy esetszámú vizsgálat 260 000 egészséges és közel 300 000 szívbetegségben szenvedő egyén bevonásával. És igen nem növeli a szív – és érrendszeri szövődmények esélyét. Eddig sem beszéltem le senkit soha a tojásról, bár a diabetológiáról, kardiológiáról a betegek teljesen” tojás-ellenesen” tértek vissza. És koleszterincsökkentőkkel – persze.

Egyik középkorú ismerősünk mesélt  - nem kis iróniával – anyósa gyilkos piskótájáról, amely 12 tojást tartalmazott, és azzal várta kedves vőjét, akinek magas koleszterinszintjét nem sokkal korábban diagnosztizálták. Nos, persze piskótának lehetnek egyéb összetevői, amik nem a reformkonyha tartozékai. De örülök, hogy szegény tojásról sikerült lehúzni a vizes lepedőt. A tojás egyébként kalória szegény, szénhidrát tartalma elenyésző, és nagyon jó állati fehérje forrás, vitaminokkal, nyomelemekkel.

A vizsgálat alapján a tojás fogyasztása minimálisan befolyásolja a vér kolesterol-szintjét, és igen rövid ideig van hatással rá. Hosszú távon nem növeli a szérum szintet. Szerintem ez nem is meglepő, hiszen a májunk maga termel koszterin-vázas vegyületeket, hiszen az számos hormon és többek között sejtjeink építőköveinek alapja. Ha kevesebbet viszünk be táplálékkal, akkor ő értelemszerűen többet állít elő, és ez fordítva is igaz. Sokkal bonyolultabb egyébként a rendszer, hogy szegény tojást okoljunk mindenért. A enzimrendszerünk, hormonjaink, oly tökéletes összjátékét nem is ismerjük. És lehet az oka annak, hogy érdekes módon diabetesben a vizsgálatot végzők, azért óvatosságot javasoltak, hiszem az cukorbetegség egy nagyon bonyolult, komplex anyagcserezavart jelent, ami nem csak a szénhidrátok problémáját jelenti, hanem – mennyire nem meglepő – a zsír és a fehérjék működését, és előállítását is befolyásolja. Hiszen alapvetően fehérjékből áll  rengeteg  szabályozó molekula, és zsír alkotóelemeiből épül fel valamennyi sejtük. Szóval minden mindennel összefügg.

Mindent lehet enni módjával.