Döbbenet. Országos hiánycikk a csecsemőknek biztonsággal adagolható D-vitamin csepp. Nincs helyettesítő szer. Egyrészt, mert ez a gyógyszerforma ismereteink szerint jobban hasznosul a szervezetben, olajos forma miatt. A tabletta felszívódása ellenőrizhetetlen, és testsúly szerinti adagolás is bizonytalan. Senki nem tudja mikor lesz újra Vigantol. Senkit nem is érdekel.

És mindenez a tél közepén, vírusfertőzések idején.

Norvég tudósok régóta vizsgálják a D vitamin (helyesebben inkább hormon) szerepét a szervezetben. Tudjuk, hogy bőrben napfény hatására szintetizálódik, szervezetünk által termelt elővitaminból (ez is koleszterin-vázas vegyület he-he-he). Nos tekintve, hogy az északi ország lakóinak igen kevés jut az éltető napfényből, (mi pedig agyon óvjuk magunkat a napfénytől) elvileg D-vitamin hiányban kellene szenvedniük. Pedig csak a bevándorlók szenvednek D-vitamin hiányban, hiszen étkezési szokásaik nem illeszkednek a befogadó ország hagyományaihoz. És megint csak rá kell csodálkoznom a természet önmagától működő – ember által tudatosan nem befolyásolt -nagyszerű rendszerére, a 150 éve még rendkívül szegény norvég-számi nép szinte kizárólag olcsó,   korlátlanul rendelkezésre álló tengeri halat evett, ami a D-vitaminban leggazdagabb élelmiszer – tele olajjal. Na-ná. Ma azért – biztos, ami tuti – D-vitaminnal dúsítják élelmiszereik jelentős részét, hiszen a jólétnek “köszönhetően” a norvég családokban is előtérbe került a gyors éttermi és egyéb félkész kontinentális koszt, mely nem fedezi az északi napfényhiányos népek egyébként is igen magas szükségletét, ráadásul a “jólét” okozta elhízás szintén fokozza a D-vitamin hiányt.

És még egy adalék, mely rendkívül érdekes.

Norvég tudósok összefüggést találtak a D-vitamin ellátottság és a vírusok- többek között az influenza-vírusok – sikeres terjedése és az általuk okozott halálozás mértéke között. A vírus terjedése kifejezettebb a téli időszakban, amikor egyébként is a legalacsonyabb a lakosság D-vitamin ellátottsága. Igen, a vírusok nyáron is jelen vannak és fluktuálnak, de kevésbé  tudnak legyűrni minket. Tapasztalni szoktunk nyáron is halmozódó, influenza-szerű szokatlanul makacs tüneteket, de ezek sokkal kevésbé kiterjedt járványok szoktak lenni, inkább családtagok, közvetlen kontaktusba kerülők között. Érdekes a természet bölcsessége, de hiába vagyunk nyáron sokat a napon, a bőr D-vitamin szintetizáló képességének van egy felső határa, a napozással nem tudjuk a D-vitamint túl adagolni. Nem lehet egy nyaralás alatt egész évre való mennyiséget elraktározni.

 Szóval a D-vitamin hasznos lehet az “ember-vírus küzdelemben” is – a zsebkendő és táppénz mellett. Gyerekeknek és felnőtteknek is érdemes D-vitamint adni rendszeresen. Erről a szakmán belül tudományos állásfoglalás is született, megemelt adagokkal, bár ezt az állami hatóságok nem követik. Hogyan is kellene adagolni a gyakorlatban? Nehéz kérdés, hiszen táplálékkal itthon – szerintem – szinte lehetetlen megfelelő mennyiséget bevinni. (tengeri halak, tojás) Olajos formában lenne hatékonyabb, hiszen koleszterin-vázas vegyületek a “zsírt” szeretik, étkezés után jobban felszívódik. Néhány terméken más mértékegységben adnak meg, 1 NE az 0,025 µg-nak fel meg, azaz egy felnőtt adagja 2000 NE (50 µg). (A csukamáj-olaj (tőkehal) rendkívül jó D-vitamin forrás, de borzalmas, fertelmes az íze. Gyerekekkel esélytelen lenyeletni, bár lehet, hogy létezik finomított formában, bár ezekkel a termékekkel az a baj, hogy a táplálékkiegészítők csak “bejelentésre” kötelezettek, és nem tudni pontosan miben, mi és mennyi van. )

A D-vitamin ellentétben a valódi vitaminok nagy részével, ez a vegyület felhalmozódhat és emiatt okozhat mellékhatást. A biztosan bevihető egyszeri dózis felső határa 1500 NE, felnőtteknél 3000 NE. Van irodalma a bólusként (50 000 NE) adott extra nagy dózisokról, de gyerekeknél biztosan nem próbálnám.

Biztonságosan bevihető napi adagok:

Csecsemőknek 600-1000 NE

Kisgyerekeknek (1-6 év) 400-1000 NE,

Gyerekeknek (6-18 év között) 1000-1500 NE,

Egészséges felnőtteknek 1500-2000 NE,

Hölgyeknek menopauza után, túlsúlyos felnőtteknek 2500-3000 NE.

Végül még egy elgondolkodtató adat. A kutatók szerint a megfelelő D-vitamin ellátottság minimum 2-3 évvel hosszabbítaná meg a lakosság átlagos élettartamát. Miért csodálkozunktehát, hogy a döntéshozók nem mozdulnak?