Már tudom miért aludtam olyan hatalmasakat 20 éve falun a nagyinál. Nagy ingaóra és a kakas kukorékolása jelezte az idő múlását a vaksötétben. Sokáig TV sem volt, a hálószobában még konnektor sem. Egy 40 W-os izzó jelentette a világítást, de azzal is spóroltak az öregek. Azt sem tudták mi az a telefon, vagy elektromos tűzhely. Sparhelt volt, és a falu vezető PR-osa, Mariska néni szállította a legfrissebb híreket. Hűtő helyett a kert végi jó hideg pince állt rendelkezésre (nem is volt nassolás egész nap), boiler helyett kályhán melegedett a fürdővíz – nyáron az udvaron naphővel.

Nagy árat fizetünk a mai kényelmünkért, többszörösen is. Először kifizetjük az árát, majd a működtetésért, (globálisan a növekvő CO2 emisszio következményeit), és évtizedek múlva a láthatatlan egészségügyi következményeit. Ma már lassan nincs olyan pont a Földön, ahol valamilyen mesterséges sugárzás nem fordulna elő. A Föld természetes háttérsugárzása relative állandó, frontok viharok idején nagyságrendekkel emelkedhet, melyet állati, emberi szervezet egyaránt megérez, szerencsére rövid ideig vagyunk kitéve ekkora térerősségnek. Sokkal alattomosabbak a bennünket folyamatosan érő mesterséges elektromágneses sugárzások, különösen otthonainkban a testközeli berendezéseink ártalmasak ránk. Nem az általuk keltett hő, sokkal inkább a bennük folyó elektromos áram (a töltéssel rendelkező részecskék mozgása miatt) keltette elektromos tér (különösen a feszültség alatt álló elosztók, hosszabbítók környezetében), és mágneses mező (távvezetékek, transzformátort tartalmazó háztartási berendezések) miatt. A magasabb frekvenciákon (wifi, mobil) már vezetékre sincs szükség, az általunk előállított mikrohullámok elektromágneses sugárzás formájában terjednek tova, durván beleavatkozva a szervezetünk érzékeny bioáramaiba.

A mobil ráadásul pulzáló (hirtelen lökésszerű impulzusok) magas ferkvenciájú sugárzása miatt váltózó elektromos erőteret kelt, tetőzve azzal a ténnyel, hogy a mobiltelefont állandóan testközelben tartjuk. A mikrohullámú sütő sem csak a kiszivárgó sugárzás miatt veszélyes, mert – néhány gyártó kivételével – nem fordítanak elegendő figyelmet a megfelelő szigetelésre, hiszen a megnövekedett költségek miatt eladhatatlanná válnának. A mikrohullámú sütők közelében – a benne lévő transzformátorok miatt – kikapcsolva is bőven határérték feletti elektroszmog mérhető, a bekapcsolással egyidőben a térerősség hirtelen megnő. Legalább 3 méter távolságot érdemes tartani, és minél rövidebb ideig kellene használni, és várni fél percet a kinyitásával. A kampányoknak engedve lelkesen lecseréltük a hagyományos izzókat, kompaktfénycsövekre – anélkül, hogy tájékoztatták volna bennünket, hogyan használjuk okosan ezeket. Honnan kellene tudnunk azt, hogy ezek jelentős sugárzást bocsátanak ki, ezért jobb, ha nem használjuk olvasólámpában, gyerekeink íróasztalán a fejük közelében. Nem hangsúlyozták azt sem kellően, hogy szelektíven kellene gyűjteni ezeket – lehetőleg a vásárlás helyszínén.

Valószínűleg különböző mértékben vagyunk érzékenyek az elektroszmogra, gyerekeink pl. a vékonyabb koponyacsontja miatt a mobil hőhatásának is jelentősebben ki vannak téve, illetve hallójáratukon át a hajszálvékony dobüreg falain keresztül szinte akadálytalanul hatol agyukba az elektromágneses sugárzás. Észre sem veszük, és “okostelefonjaikon” órákat játszanak vagy interneteznek. Az élettartamunk során ezek a hatások összeadódnak. Mi kb.15 éve vagyunk fokozottan elektroszmognak kitéve, csemetéink azonban bele születtek, és sajnos a mesterséges sugárzások mennyisége csak növekedni fog. A bécsi Orvosi Kamara például kampányt indított a lakosság tájékoztatására, hogy az emberek tisztában legyenek a lehetséges veszélyekkel. Az ipari szektor törekvéseiben, vagy politikai szándékban nem bízhatunk, ahogy az elektronikai ipar által támogatott “kutatások” eredményeiben sem.

Mindenesetre érdemes alaposan átgondolni a gyerekszoba berendezését, illetve azt is, hogy hol húzódnak a fontosabb elektromos vezetékek. Az elektromos térerő a távolsággal jelentősen csökkenthető, az ágy áthelyezésével vagy a szobák felcserélésével javítható a helyzet. Az utcai légvezetékek esetén a hálószobákat érdemes a legtávolabbra költöztetni. A mágneses tér még nehezebben küszöbölhető ki, áthatol a falakon is, ezért azt sem árt megnézni, mi van a falunk túloldalán, vagy a szomszéd lakásban. Érdemes lenne száműzni minden elektromos berendezést a hálószobáinkból, mobilt, elosztókat, kábeleket, és áramtalanítani mindent, amit lehet. A hűtőtől 2 m távolságot érdemes tartani, TV-nél 3 métert.( !)

Kinek lenne érdeke bizonyítani elektromos berendezéseink ártalmasságát? Kinek lenne feladata? Az ÁnTSZ-nek, a Fogyasztóvédelemnek, vagy a villamosenergia-szolgáltatónak? A jelenlegi jogszabályi környezet nagyságrendekkel magasabb határértékeket enged meg, mint a svéd, vagy német szabványok. Mi hiába is reklamálunk. (USA-ban pereket is nyertek betegek az áramszolgáltatóval szemben.) Abban sem vagyok biztos, hogy tudatos vásárlóként mindenhol korrekt tájékoztatás kapnánk elektromos berendezés vásárlása során, és abban sem, hogy bárki is ellenőrzi a gyártó által közölt értékeket. Úgy érzem, nem mehetünk el egy vállrándítással a tény fölött, hogy a növekvő elektroszmog évtizedek alatt milyen egészségkárosodást okoz. Csak növekszik az “idiopathiás betegségek” száma, amely jól hangzik az orvos szájából, ha nem tudja mi okozta.  Tegyünk meg mi, amit lehet….

“Megfulladunk a sugárzások tengerében. A mobiltelefonnal besugárzott agy az emberiség legnagyobb kísérlete. A számlát csak pár évvel később kapjuk meg.” (Prof. DR.Leif Salford)

Folyamatosan jelet bocsát ki, közben fejünk erősítőként részt vesz a jel továbbításában. Szerencsére nincs mobilom, de a mikrótól még nem sikerül megválnom. A gyerekszoba berendezése kapcsán kezdtem egyre inkább beleásni magam, milyen káros hatások érnek bennünket épületeinkben. Sok olvastam el ezekkel kapcsolatban, és rá kellett döbbennem, hogy tőlünk nyugatabbra sokkal inkább odafigyelnek arra, hogy milyen vegyszerek (tisztítószerek, festékek), milyen sugárzások vesznek bennünket körül otthonainkban, mennyire egészséges az a levegő, amelyet kisgyerekeinkkel együtt otthonunkban beléglezünk. Biofizikán oktatott némi elméleti tényen kívül, nem foglalkoztunk az egyetemen sem az elektroszmogról, sem annak egészségre gyakorolt közvetlen hatásairól.

Mi az az elektroszmog? Az emberi szervezetet érő láthatatlan, mesterségesen létrehozott láthatatlan változó, vagy állandó elektromos és mágneses terek, valamint rádiofrekvenciás sugárzások okozta terhelések összessége. Főleg az utolsó egy-két évtizedben az elektronikai ipar vívmányai szó szerint szinte ellepték otthonainkat. Gyerekeink már ebbe születnek. (Gondoljunk csak a kiságyak testközeli bébiőreire.) Villamosvezetékek hálózzák be utcáinkat, nemcsak a városokban, de a falvakban is. A nap 24 óráját elektromos térben töltjük, átjátszók, antenna-hegyek,  erősítők, rádiófrekvenciás adótornyok, villamosvezetékek. Nem hasonlíthatjuk ezeket a hatásokat a Föld természetes mágneses mezejéhez, mert ahhoz több ezer év alatt alkalmazkodhattunk, és relative állandó.

Amiről nem tudunk, az nem árt nekünk. Ez a felfogás jellemző gondolkodásunkra. Amit nem látunk, annak nehézebb elhinni a létezését, ezért jobb, nem tudni róla. Aztán, ha ott baj keressük az okokat, ki a hibás. A folyamatos elektromágneses sugárzás egészségünkre gyakorolt hatásairól folyamatos vita folyik: egyik oldalon a szolgáltatók, az elektronikai eszközöket gyártók cégek, másik oldalon a tudósok, kutatóorvosok. Már nem is annyira az a kérdés, hogy káros-e az elektroszmog vagy nem, sokkal inkább az egészségre ártalmas sugárzási határértékekről nem sikerül megállapodni. Gondolom, mondanom sem kell, hogy nagyságrendbeli különbségek vannak az álláspontok között, az is egyértelmű kik ragaszkodnak az alacsonyabb megengedhető határértékekhez. A elektroszmog, mint szervezetünkre ható potenciális veszélyforrás, élettani szempontjából drasztikusan gyorsan keletkezett, és még messze nincs vége az elektronikai fejlődésnek: egyre magasabb frekvenciákon, egyre gyorsabb adatátvitellel, egyre nagyobb teljesítményű eszközökkel. Megfigyelték például svéd kutatók, hogy a nagyobb teljesítményű mobiltelefonhálózat kiépülésével a rákos megbetegedések száma megemelkedett az országban, sőt azt tapasztalták, hogy még magasabb volt a megbetegedések száma a ritkán lakott területeken, mert a hálózat lefedettségének egyenlőtlensége miatt ezeken a területeken erősebb jelet használnak a készülékek – gondolom a hálózatot keresve.

Klasszikus orvostudománnyal átmosott agyam – bár már sokkal többet kételkedik a megdönthetetlennek hitt tudományos tényekben – nem tud teljesen elrugaszkodni a élettani, kórélettani, anatómiai tapasztalatoktól és a józan észtől. Orvosként egy pillanatig sem gondolom, hogy az elektroszmog nem hatna ránk. Már szinte mindenki elhiszi, hogy például az időjárási frontok befolyásolnak bennünket, pedig nem látjuk őket, de hatásait érezzük. Mindenki látott EKG (elektrocardiographia) regisztrátumot, mely a szívizomzat elektromos tevékenységét mutatja, lelkiállapotunk, testhelyzetünk is befolyásolja a görbét. Az agyunk, idegrendszerünk sok millió neuronja(idegsejtje) gyakorlatilag egy kis elektromos hálózatként jön ingerületbe, információt továbbítva szerveztünk többi sejtjének. Az EEG (elektroencephalográphia) agyunk elektromos regisztrátuma. (Megfelelő erősítés, és technika kérdése csupán testünk valamennyi (!) sejtjéről vezetünk el feszültséget.) Ha tehát egy elektromágneses mezőbe kerül ez az “elektrolithalmaz” elenyésző a valószínűsége, hogy egyáltalán nem hat rá. Nem is feltétlenül a nappalokkal van baj, hanem az éjszakákkal, amikor jó esetben 8-10 órát egy helyeben tartózkodunk, szerencsétlenségünkre éppen egy elektomágneses buborékban. És van egy profi fémrugós ágymatracunk is, fal mögött elektromos vezetékekkel, ablakunk előtt villamos “vezeték-erdővel”, néhány antennával. Ha láthatóvá lenen lehetne ezek tenni – mint kis lézersugarak – meglepődnénk, azt hiszem, milyen erővonalak kereszttüzében “pihenjük ki” a napi stresszt. Alvás közben változó agyi hullámok regisztrálhatók EEG során, érdekes lenne vizsgálni ezek változását bekapcsolt TV, wifi, mobil mellett. Az már orvosi körökben is régóta elfogadott tény, hogy a leukaemia (véralakos elemeinek daganatos betegsége) összefüggésbe hozható elektromágneses hatásokkal. Befolyásolja melatonin termelésünket is, mely sok egyéb, még kevéssé ismert hatásai mellett az immunrendszerünkre, az agy alvás-ébrenlét szabályozási központjára, valamint hangulati életünkre van befolyással. (nem feltétlenül a telefonálás során keletkező hőhatás a legveszélyesebb)

Meglepődtem – megdöbbentem, hogy Magyarországon többet költünk gyógyszerre, mint élelmiszerre. (nem is tudom miért lepődtem meg) Fejfájás, álmatlanság, szorongás, krónikus fáradság miatt a legkönnyebb a pirulák lenyelése, pedig sok esetben nem ad egyhülést, megoldást semmiképpen sem. A mai egészségügyet tekintve megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Jobb, félni….  folytatás…