Sokat gondolkodtam azon vajon, hány millióan írják csak Magyarországon a Google-keresőjébe: hogyan fogyjak le? Vagy mi a legjobb fogyókúrás módszer? Meggyőződésem, hogy a modern nők testképzavarát tudatos, profi marketing tevékenység táplálja. Gondoljunk csak a nagy bevásárlóközpontok 3 méteres csontsovány egészalakos fehérnemű-reklámjaira, az utak menti óriás plakátok photoshop-os modelljeire, a női magazinok “ki milyen módszerrel fogyott le “cikksorozataira.

Hitessük el szerencsétlen nőkkel, hogy 20-as  BMI felett élni lehet, de minek. Hitessük el, hogy ha 34-es ruhába nem fér bele, az már kóros. Hangoztassuk, mutassuk nekik ezt lépten-nyomon, offline-online, hogy az agymosás végleges legyen. Már 10 éves kortól lehetőleg 90 éves koráig érezze azt, hogy sosem lehet elég jó. Ha ezzel megvagyunk, akkor fogyasszuk le őket a legelképesztőbb eszközökkel, bogyókkal, italokkal. Adjunk rájuk fűzős-leszorítós-csoda-alsóneműt, hogy azt viselve lehetőleg minden percben emlékezzen rá, hogy milyen kövér. Eszméletlen piaca van a fogyókúra-iparnak, mert időközben külön üzletággá nőtte ki magát. Nem szeretném megtudni, mit gondolnak rólunk, amikor a legújabb fogyi-őrületet vagy edzésmódszert adják el nekünk. És mindennemű feminista felhang nélkül mondhatom, hogy mindez a férfiak malmára hajtja a vizet. Megjegyzés a hurkácskáinkra vagy alakunkra már azonnal üt. Legtöbbször nem is szándékos részükről, de mi már egy ártatlan, ügyetlenre sikerült bókot is felhúzott szemöldökkel fogadunk. Ez most megint célzás? Vannak olyan férfiak, akik ezt lelkifurdalás nélkül kihasználják, ha önértékelésük és személyiségfejlődésük még nem tart ott, – attól tartok már nem is fog soha - hogy igazi férfinak érezze magát a nő mellett. Ez egy olyan adu a kezükben, amit bármikor kijátszhatnak.

Voltak gyenge próbálkozások a csontsovány modellek kiszorítására, amíg azonban a pénz a fogyókúrában van, addig ez a trend nem fog változni. Az ételeink, italaink tele vannak függőséget okozó adalékokkal, az “egyél és fogyj” szlogenek nem mennek ki a divatból. A jóléti társadalmak rákfenéje ez is. Mindig azt tennénk, amit tilos, és mindig az elérhetetlen után vágyakozunk. Amíg gondolataink a nap nagy részében akörül forog mit együnk, amíg a legjobb falat közben sem az étel ízére koncentrálunk, hanem azt számoljuk mennyi kalóriát tartalmaz, szervezetünk azt teszi majd, amit az agy diktál. Hízni fog.

Bízom abban, hogy a mai apukák elhitetik lányaikkal, hogy szépek és csinosak. Ha sokat beszélgetnek velük, azt érzik és látják, hogy apjuk számára az anyu a legszebb, talán a média és a kortársak véleménye kevésbé számít majd. Ha az anya érzi, hogy férje számára vonzó és érdekes nő, akkor a lányai sem azt tanulják meg először, miben hány kalória van. Talán, ha….