Húsvét… (Påske…)

Igen, itt a húsvét is egy hetes. Nincs suli, és az egészségügyön kívül szinte sehol sem dolgoznak. A boltok Nagycsütörtöktől (Skjærtorsdag) Nagypénteken át  (Langfredag) egészen Húsvéthétfőig (2.påskedag) zárva vannak. Sőt. Hamvazószerdán (itt nincs külön neve) délután 2-kor minden bezár.

Ahogy ők maguk is elismerik, ” a norvégok szeretnek élni.” ( Külön szavuk van, amit nem is igazán lehet magyarra fordítani “å kose seg”, amit mi nagy igyekezettel próbálunk is elsajátítani. ) Nyáron beutazzák szinte az egész földet, egzotikus országokba is eljutnak, de a környékünkről főleg Grand-Canaria-ra, Törökországba, Thaiföldre utaznak. A nyugdíjasok a téli félévet gyakran ott is töltik, többen vásárolnak házat is, és tavasszal napbarnítottan jelennek meg “éves kontrollon” a rendelőben. (Igen ilyesmi nyugdíjas évekről álmodom.) Húsvétkor azonban kicsit áldoznak a nomád élet oltárán is.  A tipikus norvégok ilyenkor a “hytte-be mennek és  síelnek a szűz hóban. A “hytte” amolyan “nyaraló-féle”, emlékezteti őket a régi “szegény-időkre.” Általában kicsi alapterületű, fent a hegyekben, erdőben, igazi érintetlen természeti környezetben többnyire sajátkezüleg épült faház. Hagyományosan nincs benne áram, (újabban napelemmel szerelik fel, és reménykednek a napos időben), sem vezetékes víz, a környező patakból hordják fel. Hagyományos fatüzelésű kályha fűti fel a hagyományosan alig 30-40 m2-es faházat, miután a család begyűjti az erdőből a tüzifát. A jó norvég nem termel szennyvizet, ha igen akkor külön tisztítót épít be. Áprilisban már meglehetősen hosszúak a nappalok, már hajnal 3-kor pirkad és este 10-ig világos van, a hegyekben még rengeteg hó van, bár egyre nagyobb a lavinaveszély. Ennek ellenére nagyon sokan  vállalják a kockázatot, és az egész napot az érintetlen havon töltik. Nincs térerő, nincs internet sem. A gyerekek egyre kevésbé lelkesednek a nomád életért (hytte-liv), legalábbis nem a legnagyobb lelkesedéssel mesélnek róla.

Persze nagyvárosok gazdagjai luxus hytte-ket építenek hihetetlen összegekért, pazar kilátással a nagyvárosok elit negyedeiben. Ezeknek nem sok közük van a hagyományos norvég természetimádathoz.

Báránycomb kerül a húsvéti asztalra. Festenek tojást, de én nem láttam hagyományos motívumokat, a nyuszi motívumként megjelenik, de az ajándék nem központi téma. A norvég gyerekek mindig kapnak ajándékot. Fészek nincs, nem is lehetne miből építeni, fű még nincs, csak némi hó (?).  Locsolás az nincs, és a nyuszi is fázik.

És lehet a nyári utazást mesélni. Sokan már májusban mennek nyaralni, itt is számít, hogy olcsóbb az előszezon. Április végétől indítanak egyenes járatot az adott célállomás légitársaságai (Nem, nem a Norwegian Airlines) Törökországba, Gran Canariara, Máltára stb. Hotelfoglalás és repülőjegy egy csomagban fizethető elő -persze.

Szóval már mindenki a nyaralásról beszél. Bizony. Én is eldicsekedtem, hogy Budapesten töltjük a szabadságot. Itt Budapest is exotikus országnak számít. Szóval nem kell szégyenkeznem….  :)