Karácsony… (Jul…)

Mindenki karácsony lázában ég. Mindenki, akinek van hol és kivel ünnepelnie. A többiek zsákszám íratják a fájdalomcsillapítókat és a nyugtatókat. Aki nem utazik Gran Canaria-ra a “sötét időben” , ami itt azért ritka, annak fáj a feje, fáradt és táppénzt kér. Ezek szerint ez mindenhol így van.

Már 4 karácsonyi bulin voltam, ahol norvég karácsonyi ételspecialitásokat szolgálnak fel. Nos, nem éppen a gasztronómia csúcsa, de hangulat nagyon jó volt mindig. A “grøt” az nagyjából hasonlít a mi tejberizsünkre, cukorral fahéjjal bőségesen megszórják. Eddig nem is lenne gond, bár én sosem szerettem a tejbe-papikat, de lényeg ezután jött. Az “édes márchoz”, jó sós, füstölt sonkát és kolbászt esznek. Ez komoly. Én sem akartam elhinni. Borzalmas….Önmagában a norvég kolbász is pocsék. Együtt meg…De a többiek olyan lelkesek voltak, többször is szedtek. Én is legyűrtem valahogy, de nem vagyok jó színész, sose voltam az. Főorvosunk megjegyezte, hogy nem nagyon rajongok a norvég ételekért. Én mondtam, hogy majd hozzászokok. Hiába. Smúzolni sem tudtam soha. A édességeik is a régi szegényes étrendet követik, egyszerű lisztből gyúrt égetett. A karamellpuding pedig itt az édességek csúcsa.

Főorvosunk szokás szerint anekdotázott, és visszatérő téma az osztrák-magyar viszony, ugyanis  harmadik világháború kirobbantásától fél. Az orvos kolléga ugyanis osztrák, majdnem egy napon születtünk. Megnyugtattuk a főnököt, hogy mi egyenlőre a békében vagyunk érdekeltek. Aztán Micimackó idézetek következtek, mindenki megcsillogtatta a tudását, és nagy derültségek közepette megvitattuk, ki kire hasonlít. El kellett játszani a szerepünket az adott figurák személyiségeinek megfelelően. Én a Malacka vagyok. Még mindig jobb, mint a Füles. Ez viszont jó dolog. A gyermeki derültség nap, mint nap visszaköszön. Próbálják megőrizni gyermeki lelkesedésüket. És ez jó.

Aztán ajándékozás. Itt nagyon sok nisse-van. Ezek kis kézzel készített karácsonyi manók, egyéni arckifejezésekkel, külön egyéniséggel. Mindenki megkapja a maga nisse-jét. Én ezt kaptam. No comment.