Itt van az ősz …(Høst i Nord-Norge)

Mindenkit ez érdekel. Igen, október közepén egyik napról a másikra behavazott. Még a norvégok is dünnyögtek. Ezen csodálkoztam. Én előbbre vártam. Már augusztusban a téli ruhákat akartam beszerezni használtan, mert forintban nagyon drágák a gyerekruhák. Virágzik a használtruha biznisz, a kötött gyapjúholmik pillanatok alatt gazdát cserélnek. Az idősebbek kötögetnek a váróban is.

De szerintem nincs hideg. -1-2 fok. A tenger közelsége, a város fekvése (öblöt ölel körül) miatt jóval enyhébb az idő, mint az adott szélességi körnek megfelelő klíma. Jeges az út nagyon. Szöges gumi kell, négykerékmeghajtás. Most már értjül, miért van annyi nagy autó a városban. Sok az emelkedő, 13 fokos emelkedő visz fel az ovihoz. Imádkozom minden reggel, hogy le ne fulladjak, míg felérek. Inkább elindulok előbb, nehogy szembe jöjjön valaki. Ezt nem nehéz elérni. A norvégok nem kelnek korán. Fél nyolckor az én fiam mindig az első a bölcsiben. Szabad ég alatt altatják őket az udvaron mínusz 10 fokig. Állítólag nem sűrűn van ennél hidegebb, tehát egész évben ridegtartás van. Aggódtam, mert a kicsi nem nagyon aludt babakocsiban, hát még mínusz fokban. De az én fiam 3 órát alszik, a babakocsizsákban. Kesztyűben, gyapjú kalucsniban. N. szerint (amikor még fél négykor is a babakocsiban durmolt, amikor ment érte) lefagyott, azért nem ébredt fel. Én aztán bevizsgáltam, de nem találtam fagyási sérüléseket rajta.

Hó az lesz sok. Tavaly állítólag rekord mennyiségű volt, nem tudták hova tolni, ezért alagutakat ástak a házak közé, hogy közlekedni lehessen. Kíváncsi vagyok. A mentő hogyan közlekedik majd? Én meg átásom magam a szomszéd szigetre a beteghez? Azt már az első héten leszögeztem, hogy hajót vezetni nem tudok. (Széles derültség.) Nem, nem kell hajót vezetnem. Itt mindenre van ember. Nekem csak mondanom kell ki mit csináljon. Nos, nekem még ez is kihívás, mert én ahhoz szoktam, hogy inkább csinálom magam. Majd meglátjuk. Egy víz alatti alagút vezet át a szigetre. De addig el is kell jutni.

Én nem bánom, csak eső ne essen, mert azt gyűlölöm, és a negyven fokot. Megnyugtattak, hogy az itt nem lesz. Megnyugodtam.

Várjuk a mørketida-t. A sötét időszakot. Már annyit riogattak vele, hogy most már kíváncsiak vagyunk. A pesszimisták, azt mondják fél év, az optimisták “csak” kettő hónapra becsülik.  Én a kettőben hiszek, úgy döntöttem.