És mindenez a tél közepén, vírusfertőzések idején.
Norvég tudósok régóta vizsgálják a D vitamin (helyesebben inkább hormon) szerepét a szervezetben. Tudjuk, hogy bőrben napfény hatására szintetizálódik, szervezetünk által termelt elővitaminból (ez is koleszterin-vázas vegyület he-he-he). Nos tekintve, hogy az északi ország lakóinak igen kevés jut az éltető napfényből, (mi pedig agyon óvjuk magunkat a napfénytől) elvileg D-vitamin hiányban kellene szenvedniük. Pedig csak a bevándorlók szenvednek D-vitamin hiányban, hiszen étkezési szokásaik nem illeszkednek a befogadó ország hagyományaihoz. És megint csak rá kell csodálkoznom a természet önmagától működő – ember által tudatosan nem befolyásolt -nagyszerű rendszerére, a 150 éve még rendkívül szegény norvég-számi nép szinte kizárólag olcsó, korlátlanul rendelkezésre álló tengeri halat evett, ami a D-vitaminban leggazdagabb élelmiszer – tele olajjal. Na-ná. Ma azért – biztos, ami tuti – D-vitaminnal dúsítják élelmiszereik jelentős részét, hiszen a jólétnek “köszönhetően” a norvég családokban is előtérbe került a gyors éttermi és egyéb félkész kontinentális koszt, mely nem fedezi az északi napfényhiányos népek egyébként is igen magas szükségletét, ráadásul a “jólét” okozta elhízás szintén fokozza a D-vitamin hiányt.
És még egy adalék, mely rendkívül érdekes.
Norvég tudósok összefüggést találtak a D-vitamin ellátottság és a vírusok- többek között az influenza-vírusok – sikeres terjedése és az általuk okozott halálozás mértéke között. A vírus terjedése kifejezettebb a téli időszakban, amikor egyébként is a legalacsonyabb a lakosság D-vitamin ellátottsága. Igen, a vírusok nyáron is jelen vannak és fluktuálnak, de kevésbé tudnak legyűrni minket. Tapasztalni szoktunk nyáron is halmozódó, influenza-szerű szokatlanul makacs tüneteket, de ezek sokkal kevésbé kiterjedt járványok szoktak lenni, inkább családtagok, közvetlen kontaktusba kerülők között. Érdekes a természet bölcsessége, de hiába vagyunk nyáron sokat a napon, a bőr D-vitamin szintetizáló képességének van egy felső határa, a napozással nem tudjuk a D-vitamint túl adagolni. Nem lehet egy nyaralás alatt egész évre való mennyiséget elraktározni.
A D-vitamin ellentétben a valódi vitaminok nagy részével, ez a vegyület felhalmozódhat és emiatt okozhat mellékhatást. A biztosan bevihető egyszeri dózis felső határa 1500 NE, felnőtteknél 3000 NE. Van irodalma a bólusként (50 000 NE) adott extra nagy dózisokról, de gyerekeknél biztosan nem próbálnám.
Biztonságosan bevihető napi adagok:
Csecsemőknek 600-1000 NE
Kisgyerekeknek (1-6 év) 400-1000 NE,
Gyerekeknek (6-18 év között) 1000-1500 NE,
Egészséges felnőtteknek 1500-2000 NE,
Hölgyeknek menopauza után, túlsúlyos felnőtteknek 2500-3000 NE.
Végül még egy elgondolkodtató adat. A kutatók szerint a megfelelő D-vitamin ellátottság minimum 2-3 évvel hosszabbítaná meg a lakosság átlagos élettartamát. Miért csodálkozunktehát, hogy a döntéshozók nem mozdulnak?
]]>