A mobil ráadásul pulzáló (hirtelen lökésszerű impulzusok) magas ferkvenciájú sugárzása miatt váltózó elektromos erőteret kelt, tetőzve azzal a ténnyel, hogy a mobiltelefont állandóan testközelben tartjuk. A mikrohullámú sütő sem csak a kiszivárgó sugárzás miatt veszélyes, mert – néhány gyártó kivételével – nem fordítanak elegendő figyelmet a megfelelő szigetelésre, hiszen a megnövekedett költségek miatt eladhatatlanná válnának. A mikrohullámú sütők közelében – a benne lévő transzformátorok miatt – kikapcsolva is bőven határérték feletti elektroszmog mérhető, a bekapcsolással egyidőben a térerősség hirtelen megnő. Legalább 3 méter távolságot érdemes tartani, és minél rövidebb ideig kellene használni, és várni fél percet a kinyitásával. A kampányoknak engedve lelkesen lecseréltük a hagyományos izzókat, kompaktfénycsövekre – anélkül, hogy tájékoztatták volna bennünket, hogyan használjuk okosan ezeket. Honnan kellene tudnunk azt, hogy ezek jelentős sugárzást bocsátanak ki, ezért jobb, ha nem használjuk olvasólámpában, gyerekeink íróasztalán a fejük közelében. Nem hangsúlyozták azt sem kellően, hogy szelektíven kellene gyűjteni ezeket – lehetőleg a vásárlás helyszínén.
Valószínűleg különböző mértékben vagyunk érzékenyek az elektroszmogra, gyerekeink pl. a vékonyabb koponyacsontja miatt a mobil hőhatásának is jelentősebben ki vannak téve, illetve hallójáratukon át a hajszálvékony dobüreg falain keresztül szinte akadálytalanul hatol agyukba az elektromágneses sugárzás. Észre sem veszük, és “okostelefonjaikon” órákat játszanak vagy interneteznek. Az élettartamunk során ezek a hatások összeadódnak. Mi kb.15 éve vagyunk fokozottan elektroszmognak kitéve, csemetéink azonban bele születtek, és sajnos a mesterséges sugárzások mennyisége csak növekedni fog. A bécsi Orvosi Kamara például kampányt indított a lakosság tájékoztatására, hogy az emberek tisztában legyenek a lehetséges veszélyekkel. Az ipari szektor törekvéseiben, vagy politikai szándékban nem bízhatunk, ahogy az elektronikai ipar által támogatott “kutatások” eredményeiben sem.
Mindenesetre érdemes alaposan átgondolni a gyerekszoba berendezését, illetve azt is, hogy hol húzódnak a fontosabb elektromos vezetékek. Az elektromos térerő a távolsággal jelentősen csökkenthető, az ágy áthelyezésével vagy a szobák felcserélésével javítható a helyzet. Az utcai légvezetékek esetén a hálószobákat érdemes a legtávolabbra költöztetni. A mágneses tér még nehezebben küszöbölhető ki, áthatol a falakon is, ezért azt sem árt megnézni, mi van a falunk túloldalán, vagy a szomszéd lakásban. Érdemes lenne száműzni minden elektromos berendezést a hálószobáinkból, mobilt, elosztókat, kábeleket, és áramtalanítani mindent, amit lehet. A hűtőtől 2 m távolságot érdemes tartani, TV-nél 3 métert.( !)
Kinek lenne érdeke bizonyítani elektromos berendezéseink ártalmasságát? Kinek lenne feladata? Az ÁnTSZ-nek, a Fogyasztóvédelemnek, vagy a villamosenergia-szolgáltatónak? A jelenlegi jogszabályi környezet nagyságrendekkel magasabb határértékeket enged meg, mint a svéd, vagy német szabványok. Mi hiába is reklamálunk. (USA-ban pereket is nyertek betegek az áramszolgáltatóval szemben.) Abban sem vagyok biztos, hogy tudatos vásárlóként mindenhol korrekt tájékoztatás kapnánk elektromos berendezés vásárlása során, és abban sem, hogy bárki is ellenőrzi a gyártó által közölt értékeket. Úgy érzem, nem mehetünk el egy vállrándítással a tény fölött, hogy a növekvő elektroszmog évtizedek alatt milyen egészségkárosodást okoz. Csak növekszik az “idiopathiás betegségek” száma, amely jól hangzik az orvos szájából, ha nem tudja mi okozta. Tegyünk meg mi, amit lehet….
]]>