A finomított cukrokat (többnyire répacukor) szinte minden élelmiszeripart megjárt termékben találunk. Még a felvágottakban is. Agyrém. A gyerekek MADÁRTEJ ÍZŰ TEJITALT kapnak az oviban. Kérdem én, ez a termék most látott tejet vagy nem? Szacharóz az van benne. A legtöbb gyümölcslének nevezet cukoroldat (12%-os gyümölcstartalommal, vagy kevesebbel) nem tudom mit keres a gyerekek étlapján. Meggyőződésem, ha a gyerek szomjas vizet is megissza. De a hideg tejet is. (laktózérzékenyek kivételével persze) Az anyatej számunkra nem édes, bár tartalmaz laktózt (mely édes ízében messze elmarad a répacukortól), és olyan bravúrosan megkomponált összetett szénhidrátokat, hogy bélflórájuk, garatflórájuk tökéletesen egészséges maradhat amíg…. Nem szocializálódik. Kizárólag anyatejen 6 hónapig kitűnően fejlődnek, és gondosan végzett hozzátáplálással 1 éves korukig szinte nem esznek répacukrot. (gyümölcs, főzelék, víz,anyatej, liszt) Mi történik akkor?
A finomított répacukor (egyszerű szénhidrát) a legnagyobb mennyiségben árusított legális drog. Kínkeservek árán tudunk lemondani róla, annyira hozzászoktunk. Ha egyik napról a másik teljesen kihagyjuk étrendünkből, szinte sóvárgásszerűen keressük a forrást. Bár az édes íz élvezete szinte egyidős az emberiséggel, néhány száz évvel ezelőtt nem létezett finomított cukor, később is kis mennyiségben fűszerként használták, ára az aranyéval vetekedett. Helyette mézet, és aszalt gyümölcsöket alkalmaztak. 1800-as évektől követve rohamosan egyre többet fogyasztunk belőle. Csak az utóbbi száz évben 4-szeresére nőtt az 1 főre jutó fogyasztás. Jelenleg 40 kg-ot (!) fogyasztunk el évente fejenként. Iszonyú szám. (Persze van aki, egy részéből szeszt főz, ha azt fogyasztja, az sem sokkal jobb.) Ellentétben néhány önkéntes diétaguru állításaival, szénhidrátot enni kell, hiszen kizárólag húson – ami kvázi fehérje és zsír – senki nem él. Ha Béres Alexandra eszik tejterméket már fogyaszt is szénhidrátot, még pedig laktózt biztosan, vagy ha almát eszik fruktózt vesz magához.
A különböző összetett szénhidrátot tartalmazó alapanyagok összehasonlítására alkalmas lehet a glikaemiás index. Nem teljesen tökéletes, de jobb híján segít eligazodni a táplálkozás tudományi útvesztőkben. A Glikémiás index azt mutatja meg, hogy a különböző szénhidráttartalmú élelmiszerek milyen gyorsan szívódnak fel a bélrendszerünkből, és milyen gyorsan emelik a vércukorszintet.
A durumbúza különleges olyan szempontból, hogy keményítője nagyrészt amilóz, szemben a többi lisztfajtával, melyek amilopektint tartalmaznak. Az amilózt sokkal lassabban bomlik le a szervezetben, mert egyenesláncú, és sokkal kevesebb helyen tud az amiláz nevű emésztőenzim rákapcsolódni, hogy szétaprítsa a szénhidrátláncot, rövidebb a szervezetünk számára felhasználásra alkalmas részekre. A tönkölybúza magasabb 18-20% fehérjetartalmával élettani szempontból egészségesebb, különösen a teljes kiőrlésű fajtája. (Aki sütött már vele, tudja, hogy sokkal nehezebb a tésztával bánni, és több nedvességet is vesz fel, ráadásul morzsalékosabb lesz a végeredmény is. Ezért a sikerélmény javítása érdekében vegyesen használom a fehér és barna változatát a receptől függően.)
A fogyókúrázók számára az extrudált kenyerekkel kapcsolatban annyit, hogy gyártásuk során olyan eljárást alkalmaztak, mellyel a keményítőt emésztőenzimek számára könnyebben hozzáférhetővé tették. Ez azt jelentik, hogy gyorsan szölőcukorrá bomlik, azaz gyorsan emeli a vércukorszintet, ami tudjuk, hogy magas insulinszintet eredményez, annak minden következményével.
Mi történik, ha három kanál cukorral isszuk a reggeli teánkat? folyt. köv.
]]>
Az egészségipar a choleszterinszint-csökkentőket gyártó gyógyszercégekkel karöltve hadat üzent az állati zsíroknak. Olyannyira meggyőző érvekkel, és tudományosan igazol eredményeikkel, hogy eleinte én is bedőltem. Növényi zsírok lettek a sztárok. Bár orvosi biokémián oktatóink már ecsetelték milyen brutális vegyi módosítás szükséges ahhoz, hogy folyékony növényi olajokból kenhető margarint kapjunk. Aztán meggyőződhettem, mennyi adalékot használnak az üzemekben az olajokhoz, amit én a gyerekem kenyerére kenek. Miután a tetemes marketing-tevékenységnek köszönhetően a legegészségesebb zsiradékká nőtték ki magukat, csak utána kezdték napvilágra “csepegtetni” élettani folyamatainkra gyakorolt hatásaikat. Hogyan bontja le szervezetünk az erőszakkal telítetté erőltetett kötéseket, milyen szélső vakvágányokra terelve anyagcsere-folyamatainkat. Hiszen a szervezetnek meg kell találnia azokat az enzimrendszereket, ki kell kísérleteznie azokat a fehérje-molekulákat, amik képesek erre, és nem termelődnek káros anyagcseretermékek. Persze nem vagyok tudós, sem kutató, de megpróbálom a józan eszemet használni. Az anatómiai, biokémiai, élettani, és kórélettani ismereteimet latba vetve próbálom eldönteni, milyen ételt tegyek a családom asztalára. Ezek voltak a konzervatív alapozó, és rostáló tárgyak az egyetemen, és legalább 100 éves múlta tekintenek vissza. Törvényszerűségeiket nem gyógyszercégek által szponzorált “álkutatások” alapján fektették le.
Módjával fogyasztva az állati zsírok nem feltétlenül ellenségeink. Ésszerű mennyiségben, és rendszeres mozgással kombinált életmód mellet bátran az étrendbe illeszthetők. A tejtermékekben rejlő zsírok is esszenciális zsírsavakat tartalmaznak, a kiegyensúlyozott étrend részekén. A házi szalámi és kolbász összetevőit legalább ismerjük, óvatos füstölés is fontos persze. Szemben a gyári termékekkel amelyek, ugyanúgy tartalmaznak rákkeltő anyagokat, konzerválószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, és tetemes mennyiségű páclevet. És talán némi húst is. És rengeteg rejtett zsírt.
Háziorvosként a cukorbetegeim, akik a diabetológiai gondozóból többnyire már diatetikai oktatás után kértek táplálkozási tanácsot, csodálkozva fogadták, hogy fogyasszanak inkább két szelet szalámival, mint egy szelet kenyérrel többet. A gondozóban a zsírtól is tiltják őket. Gondolom az elhízás miatt. A cukorbetegek esetében az elhízás a sok insulin hormonnak/enzimnek köszönhető, esetükben a fokozott érelmeszesedés rizikója anyagcsere-betegségükből adódik, hiszen esetükben kóros anyagcsereutak aktivizálódnak, olyan melléktermékeket termelve, melyek az erek belső felszínét károsítják. Ergo nem azért magas a koleszterin-szintjük, mert sok zsírt esznek.
A másik szempont az állati zsírok mellett, hogy sokkal jobban bírják a hevítést. A növényi olajok nemcsak élvezeti értéküket veszítik el sütés során, de érelmeszesedést fokozó anyagokká, rákkeltővé alakulhat. A kacsazsír, libazsír kitűnően használható sütésre, több telítettlen zsírsavat is tartalmaznak, gondoljuk csak meg szobahőmérsékleten rövid idő alatt folyékonnyá válnak. A növényi olajok (olíva, tökmag, szezám) hidegen sajtolva, és hidegen felhasználva nyers zöldségekkel együtt fogyasztva válhat a kiegyensúlyozott táplálkozás része. Az olaszok pirítósra csepegtetve, vagy egyszerűen kiskanállal nyersen fogyasztják. A közelmúltban eltúlzott omega-3-zsírsav-őrület lendülete (okos lesz a gyerek, depressziót gyógyítja, csökkenti cardiovascularis rizikót stb.) megtörni látszik, kiderült túlzott mennyiségben megint csak káros lehet. (optimális mennyiség kb. 10 dkg lazacban egyébként megtalálható).
Sok tévhit van a köztudatban az állati zsírokkal kapcsolatban. De nem hizlal kevésbé az olívaolaj, mint a disznózsír vagy a margarin által méltatlanul háttérbe szorított vaj. Anyagcserénk szempontjából kalóriatartalmuk közel azonos. A zsírok a szénhidrátoknál sokkal kiegyensúlyozottabban szolgáltatnak energiát szervezetünk számára, mivel lebontása során nincs szükség insulin-többletre, ezáltal nem ingadozik a vércukorszint, nem okoz mardosó éhségérzetet. Nyilván megfelelő mozgás mellett, reggeli és az ebéd nyugodtan tartalmazhat állati eredetű zsiradékokat, húsokat is, – zöldséggel, salátákkal, tejtermékekkel - mert módjával fogyasztva nem csak az ételeink élvezeti értékét javítja, de energiával is ellátja szervezetünket csökkentve éhségérzetünket is. A magas olajtartalmú magvak (dió, tökmag, mandula, szezámmag) szintén az egészséges étrend részei, többszörösen telítetlen zsírsavak mellett olyan könnyen hasznosítható nyomelemekhez juttatja szervezetünket, melyek a “konzerv-vitaminokkal” nem pótolhatók.
És még egy nagyon fontos tény a zsírokkal kapcsolatban, amely szintén megerősíti a zsírok helyét az étrendünkben. Három éves kor alatt zsírszegény diéta szigorúan tilos, mert az idegrendszer fejlődését károsíthatja. Az anyatej összetételének vizsgálata derített fényt az esszenciális zsírsavak fontosságára, és arra, hogy az anya táplálkozása jelentősen befolyásolja annak zsírsav-összetételét.
]]>